Vadászházunk, egykori Wenckheim kastély.
Történetünk
Vadásztársaságunk története egészen a XVIII. századig nyúlik vissza. A török hódoltság után a környék földjeit a Wenckheim család kapta meg és kezdték meg gazdálkodásukat a megyében. Gróf Wenckheim Dénes (1861-1933) feleségének, Wenckheim Friderikának (1873-1957) kastélyt is épített. Dénes gróf rendkívül jól gazdálkodó ember volt, aki a vadgazdálkodásra is jelentős pénzt és időt fordított. Több alkalommal rendezett Vésztő környékén több napos főúri vadászatokat mezei nyúlra, fogolyra, majd az 1880-as évektől fácánra és túzokra is. A gróf halála után fia, Wenckheim Lajos (1900-1949), örökölte a birtokot. Lajos gróf a birtok egy részét bérbe adta a Vésztői Gazdák Vadásztársaságának. Minden bizonnyal ez volt az első vadásztársaság Vésztőn. A társaság a II. világháború végéig működött, amikor is 1945-ben újjászervezték és egészen 1949-ig tudott működni. A Rendőrhatóság a 1949-ben – felsőbb intézkedésre – a fegyvertartási engedélyeket bevonta és azokat csak 1952-ben adta vissza. 1956-ban a hatóságok ismét bevonták a fegyvertartási engedélyeket, de már 1957-ben visszaadták azokat, a vadásztársaság azóta folyamatosan tevékenykedhet. A társaság 1957-ben a Vöröscsillag vadásztársaság nevet vette fel. A bélmegyeri vadászok 1967-ben úgy döntöttek, hogy leválnak a vésztő vadászoktól és önállóan fognak gazdálkodni. Így a tagság létszámában és a vadászterületen is változás állt be, azonban a társaság gyarapodása tovább folytatódott. A 60-as évek végén jelentek meg az első külföldi bérvadászok. Később cserevadászatokat is szerveztek, így 1986-1992 között a ráckevei vadászokkal, 1989-től pedig a Székelyudvarhelyről láthattuk vendégül vadászbarátainkat. A társaság 1990-ben a „Vésztői Vadásztársaság” nevet vette fel. Napjainkban Vésztő vadásztársasága 55 taggal rendelkezik.
Rólunk írták:
"Vésztőn űzte a vadat Kuvait volt kereskedelmi minisztere" + Képgaléria
Fácánvadászat Vésztőn, képgaléria